Nevezetességek

Tűztorony

A város jellegzetes épülete az 1820-ban emelt Tűztorony, amelynek különlegessége, hogy egyenetlenül süllyed, ezért északnak dől. 67392393
A pestis elmúltának emlékére épült fa harangláb helyére építették. 1893 óta tűzőrség figyelte a kétemeletes toronyból a környező vidéket, mígnem 1905-ben felépült az új városháza, amely dél felé eltakarta a kilátást. A torony csak ezután kapta ma is látható harmadik és negyedik emeletét.
Az egész építmény, valószínűleg a talaj egy agyagrétegének megcsúszása miatt, szemmel láthatóan ferde, észak felé dőlt.

Forgách-kastély – Kubinyi Ferenc Múzeum

I. Azszecsenyforgach_kastely_692914_17252 épület története
A mai épület elődjét, a várkastélyt, a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás, vagy fiai kezdték el építeni a 14. század második harmadától. A török háborúk azonban nagy pusztításokat okoztak az épületben. Koháry István 1690-től folyamatosan renováltatja a végvár külső falait, és a várkastély épületeit. A zálogjogon birtokló Kohárytól Forgách János nógrádi főispán és felesége Cziráky Margit visszaszerezte az uradalom nagy részét 1739-ig. 1753-ban Forgách János fiatalabbik fia, Zsigmond örökölte a birtokot. A szécsényi kastély 1750-1760 közötti barokk átépítése így nagy valószínűséggel Zsigmondhoz köthető. Forgách Zsigmond után második fia József örökli, a nagy angolpark létesítése az érdeme. A 19. század második felében a Pulszky család birtokolja a kastélyt, kivéve az 1849-1867 közötti időszakot, amikor a császári kincstár tulajdona volt. 1900-ban Gross Jenő budapesti ügyvéd vette meg és 1943-ban adta el báró Lipthay Bélának. A háború erősen megrongálta az épületet, felújítása az 1960-as években kezdődött. A legutóbbi felújítás 2005 nyarán történt.

II. A múzeumról
A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum. 19
73 óta működik a felújított Forgách-kastélyban. A múzeum 1979. február 1-én vette fel hivatalosan a megyében elsőként régészeti kutatásokat folytató Kubinyi Ferenc nevét, tisztelegve ezzel a neves tudós előtt. Régészeti és történeti gyűjtőkörrel rendelkezik az intézmény, területi múzeumként.

Szécsény várának maradványaiTomlocbastya 3.

Az Ipoly-völgy szélén, a folyó hajdani teraszának peremén állt egykor a vár. Építésének pontos ideje nem ismert, egy 1461-ben keltezettoklevél már megemlékezik róla.
Egykor a ferences templomot és a kolostort is magába foglalta. A 16. század második felében Disznóssy Ferenc várkapitány felgyújtatta. Az egykori gótikus vár falainak maradványát a Forgách-kastély építéséhez használták fel.
A külső tornyokkal, széles árkokkal és palánkkal erősített várból csak falrészek, a kilátónak használt északnyugati sarokbástya és a 10 m átmérőjű, kör alakú északkeleti sarokbástya (Bástyamúzeum) maradt meg.

HaynaldkHaynald-kapu Szécsény

A régi Velics házhoz tartozó kert kapuja. Haynald Lajos érsekről kapta a nevét, aki ebben a házban született és hármas intézményt – iskola, kórház, árvaház – alapított Szécsényben.

838-mKözépkori templomrom Szécsény

A Szentlélek templomaként elnevezett épület romja a XII-XIII. századból származik. 1400-ban az akkori kórház kápolnája volt. A XVII. század végére erősen megrongálódott.
A XVIII. században rendbe hozták, majd 1726-tól a falu plébániatemploma. 1793-ban állapota miatt lebontották, s csak 1976-ban kerültek elő romjai régészeti ásatások során.

Pásztó nevezetességei

Oskolamester házapaszton_az_oskolamester_haza

Magyarország egyetlen fennmaradt mezővárosi polgárháza, a Scola magister, azaz az Oskolamester háza, amelyet már 1428-ban említ egy oklevél.
Korhű berendezésének története is érdekes, hiszen lakója valószínűleg a törökök elől menekülve rejtette használati tárgyait a ház alatti vermekbe, ahol aztán évszázadokkal később megtalálták őket. A házat a Mátra-vidéken szokásos módon, kerek, görgetett patakkövekből építették, így átmenetet képez a nemesi udvarházak és a parasztházak között.

A műemléki városközpont további fejlődése mellett az Oskolamester háza közvetlen közelében feltárt középkori üveghuta és kovácsműhely is szabadtéri kiállítóhellyé vált, mely hazánkban egyedülálló ipartörténeti emlék.

 

 

Szent Lőrinc Plébániatemplom

templomPásztó értékes műemlékeinek legjelesebbike a 12. században Szent Lőrinc vértanú tiszteletére emelt plébániatemplom.
A támpilléres szentélyt áttörő keleti ablakok csak 1959-ben kerültek elő. Kőrácsaik finom kivitele alkotójuk tehetségét dicséri. Az egyik ablak záradékát központi elrendezésű, rózsára emlékeztető dísz tölti ki. Ez a Magyarországon teljességgel egyedülálló, Itáliára emlékeztető megoldás előkelő megrendelőre vall.
A 18. században barokk tornyot, majd szentélyt és mellékhajót építettek a templomhoz. Az északi oldalán álló, 13. századi kétszintes, román stílusú építmény a Rátót család temetkezési helyéül szolgált. Alsó, eredeti részében kőfaragványokat állítottak ki.

 

 

 

Pásztói Múzeum

Az egykori cisztercita rendház a középkori kolostor alapjainak felhasználásával épült 1715 és 1720. között. Az eredetileg bencés építésű, később a ciszterek által átvett épület egészen az 1950-es évekig kolostorként működött. A későbbiekben gépállomás, ipari iskola, óvoda és könyvár kapott benne helyet, míg végül 1997-től teljes egészében a múzeum birtokolja az épületet. Ebben az épületben kapott méltó helyet állandó és időszaki kiállításai, valamint az európai hírű zenetudós, az utolsó pásztói perjel, Rajeczky Benjámin emlékszobáját is itt rendezték be.
Az épület előtt, az egykori városközpont helyén kialakított romkert őrzi a XII. századi apátsági templom és kolostor maradványait. Értő szemmel még a XV. századi gótikus átépítés nyomait is felismerjük a kövek között sétálgatva.

A múzeum és a műemléki negyed középkori emlékeinek feltárása és kiállítóhellyé való kiépítése Dr. Valter Ilona régésznőnek, Pásztó díszpolgárának köszönhető.

 

 

Csohány Galériacsohány

A Galéria épülete klasszicista, kora eklektikus stílusban épült 1830 körül. A város szülöttjeként tisztelt Csohány Kálmán neves grafikusművésznek állít emléket 2001 decembere óta. Az állandó kiállítások mellett helyet kapnak az időszaki tárlatok is, évente általában 4-5 alkalommal, melyek a helyi lakosság körében nagy érdeklődésre tartanak számot.  A kiállított grafikák szereplői a pásztói emberek: életük, jellemük, népszokásaik. A galériában a művész akvarelljeiből is láthatunk bemutatót.
A folyosón lévő kiállítási plakátok a grafikus rendkívül gazdag életútjáról, ismertségéről árulkodnak.

 

 

 

 

 

mátraKelet- Cserhát Tájvédelmi Körzet

Az 1989-ben megalakított 7785 ha területű tájvédelmi körzet a Cserhát geológiailag és geomorfológiailag értékes keleti részén helyezkedik el. Az erdő borította hegyvonulat földtani feltárásai és látványos sziklaalakzatai egy kb. 15 millió évvel ezelőtti rétegvulkán szerkezetét, kőzettípusait és lepusztulási folyamatát tárják elénk. A vonulat előterében a vulkanizmust követő tengerelöntés mészköves és homokos-agyagos üledéket hagyott hátra, amelyek gazdag kövület együttese a földtörténeti harmadkor végének élővilágáról nyújt értékes információt. A hűvös völgyoldalakban bükkösöket, a meleg oldalon tölgyeseket a száraz sziklás gerinceken bokorerdőket, míg a patakok mentén égereseket találunk. Az erdőket néhol felváltó legelők egyik védett növénye a sárga virágú tavaszi hérics, a botanikai ritkaságok többsége azonban háborítatlan élőhelyeken található. Az erdőterületek nagyvadjai mellett otthonra lelnek itt a ritka védett emlősök, hüllők, kétéltűt és a madarak is.

 

 

 

Nyikom – siklórepülésnyikomm

A pásztói Mátra ideális terepet biztosít a repülés szerelmeseinek. A szabad légtér, a magas és hosszú hegyvonulatok, a 100 km feletti távrepülés lehetősége csábítja hozzánk az ország minden pontjáról a pilótákat.

 

 

 

 

Mátramátra

A Mátra az Északi -középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk- vidék között. Itt található a mai Magyarország két legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes (1014 m) és a Galy-tető (965 m). A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs között 26 mátrai található, ezzel a 2. helyezett átlagmagasságban a Bükk-vidék után.

 

 

 

 

 

HollókőHollókő

Hollókő az egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökséglistáján, és így világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökség listájára.. Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is rendeltetésszerűen használják. A 380 lelket számláló falu, amely több mint száz éves házacskáiról is ismert, csöppet sem hasonlít skanzenre, vagy múzeumra, elevenebb, mint néhány kisváros. Úgy őrzi a hagyományait, tartását, méltóságát, hogy közben nem „olyan, mintha”, hanem „az”.

 

 

 

 

Teleki-Degenfeld Kastélyszállószirák (2)

Az 1748-ban épült egykori Teleki-Degenfeld kastély az egyik legszebb barokk kastélyok közé tartozik. A kastélyt egy öt hektáros őspark veszi körül. Bejárata felett jól olvasható egy latin felirat, mely szerint a XVIII. században Roth Tamás és felesége, Wattay Borbála emelt. Budapesttől 75 km-re található, ami 1985-től három csillagos, 1998-tól pedig négy csillagos szállodaként működik 2002-től pedig a világ számos országát átfogó Forever Resorts nemzetközi üdülési láncolatának egyik gyöngyszeme.

 

 

 

 

Tar – SztúpaTari_sztupa_nagykep

Meghökkentő látványt nyújt a vakítóan fehér buddhista sztúpa a Cserhát lankái között, Tar községtől nem messze a Palócföldön, a Zagyva völgyében.

Itt áll hazánk második legnagyobb sztúpája és egy emlékpavilon, amely a tibeti szakrális hagyomány stílusában épült, és tudós zarándokunk, Kőrösi Csoma Sándor életútját mutatja be állandó kiállítás formájában.  A tibetológus halálának 150. évfordulója alkalmából emelt kegyeleti emlékművet, a Békesztúpát még 1992-ben szentelte fel a Dalai Láma, 2010-ben pedig itt avatták fel hazánk legnagyobb buddhista templomát is.

Az Emlékparkot a Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség hozta létre és tartja fenn.

 

 

 

Matraverebely2

Szentkút

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely Mátraverebély település határában található ferencesek által vezetett katolikusbúcsújáróhely, Mária-kegyhely a Váci egyházmegyében, amely a 2015-ben megújult szabadtéri misézőhellyel, zarándokházzal és a Szent László-forrás vadregényes parkjával várja a magyar és külföldi zarándokokat.

 

 

 

 

Gortva – Jójárt – Kilátó1430595401

A 22 méteres, kőből épült kilátó az ötletgazdákról kapta nevét, tetején egy 8 méteres keresztet állítottak, melyet éjszakai kivilágítás mellett akár a határon túli területekről is látni lehet. A kilátót Kacsik Árpád atya, mátraszentimrei plébános szentelte fel.